ACTA-ellenes tiltakozás figyelhető meg világszerte, de mi is az ACTA? Mit jelent a nemzeti oldal számára a szabályozás elfogadása? Szerzői jogok védelme, vagy totális kontroll az internetezők felett?
Mi az ACTA?
Az ACTA a világhatalomra törő sötét erők egyik legújabb aljas húzása. A célja az emberek megfigyelése, a nagytestvér életre hívása. Persze, szokásos módon, egy másik köntösbe bújva, magát jónak mutatva.
Az ACTA-megállapodás zárt ajtók mögött született a nyilvánosság teljes kizárásával, és a csatlós kormányok diszkréciója mellett. Ugye ismerős történet? Az ACTA elvileg a jogvédelem mellett szóló tervezet, ami szigorúan fellép a szellemi értékek megóvása, a kalózkodás és a szellemi tulajdon lopása ellen. Ez elvileg jó dolog is lehetne, mert ki ne örülne neki, hogy végre kapna egy kis pénzt mondjuk a Romantikus Erőszak, és nem uralkodna anarchia ezen a területen? Jogos lehet az igény arra nézve, hogy a szellemi munkát is védeni kell... Csak, hogy a valóság egész más.
A valóságban az egész ACTA egy gumiparagrafus gyűjtemény, ami az egyén teljes megfigyelését lehetővé teszi.
Néhány kiragadott dolog, amit lehetővé tesz az ACTA: (Automatikus Cenzúra Tökéletes Alkalmazása)
- Totális cenzúra;
- A nemzeti oldal felszámolása, megfélemlítése;
- A felhasználó teljes adatforgalmának ellenőrzése;
- Az internetező e-mail leveleinek automatikus átolvasása;
- Automatizált feljelentő gyár;
- Az általad hallgatott zenék azonnali regisztrációja;
- Akár a Szent Korona Rádió - és egyéb ilyen portálok-, megszüntetése;
Nézzük a második példát. Az automatikus levél átolvasáskor elvileg az Internet Szolgáltató – továbbiakban ISP –, feladata az, hogy mondjuk, idézeteket keressen. Az ACTA szerint, ha olyan szerzőtől idéz valaki a magán levelezésében, aki 70 éve nem hunyt el, akkor bűnt követ el a tisztelt levélíró. Ekkor ezt értelmezve az ISP azonnal feljelentést kell tennie, mert bizony bűncselekményt fedezett fel.
Természetesen, nemcsak szerzői jog által védett dolgokat lehet keresni egy ilyen rendszerben, hanem mondjuk megtudható, minden akár a nemzeti érzelmű mozgalmakról, emberekről is.
Kik írták az ACTA-t?
Pár amerikai lemez kiadócég – a legnagyobbak RIAA, MPAA -, zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával.
Természetesen ezt tagadják, és azt mondják, hogy nem volt itt semmi titkos dolog és teljesen nyílt volt minden.
Természetesen ez is hazugság, mert az ACTA-ügy a Wikileaks munkája nyomán látott napvilágot.
Most is lopnak. De kik?
Az egyik sokat hangoztatott érv az ACTA mellett a file-megosztások. Mert tény, hogy szinte minden beszerezhető egy kis utánjárással, feketén az Internetről. Ez alapjában véve persze rossz dolog, de azt is figyelembe kell venni, hogy, annyira nem.
Egy példa. Tényleg rengeteg zenekar veszt pénzt amiatt, hogy illegális fileshareken a felhasználók inkább letöltik a zenéjüket, mint megvásárolnák, ezzel kárt okoznak a zenekarnak. Viszont ezzel szemben, ha nem lehetne letölteni őket, akkor alapjában véve a lőtéri kutya sem ismerné őket, mert nem fog mindenki véletlenszerű lemezeket vásárolni a boltban, hogy hátha tetszik, vagy hátha jó lesz, mind ezt minimum 4-5 ezer forintért, ami szintén nem kerül az előadókhoz azonnal és teljes mértékben.... Hanem a filecsere segítségével lesznek rajongóik és a filecsere miatt lesz tele a koncertterem.
Persze a karvalyok lesen vannak: prejudikálnak. Ugye nincs itt olyan, hogy mindenki bűnös, csak ha magyar.
Azt feltételezik, hogy mindenki bűnös, mindenki lopni fog. Jelenleg ha bármilyen adathordozót vásárol bárki már azon is ott csillog egy kis matrica. Az a kis matrica azt bizonyírtja, hogy a vásárló előre jogdíjat fizetett olyan tartalomért, amit rá sem tett még az adathordozóra.
Ismét egy példa:
A cikk írójának segédkező fotós egy „Kingston CompactFlash 4GB” nevezetű memória kártyára készítette a képeket. Ezt a kártyát kollegánk nem rég vásárolta olyan 4000 forint körül, aminek az árában benne volt a szerzői jogdíj, amit kifizetett az Artisjus egyesület felé. Nem önszántából, hanem mert máshogy nem lehet adathordozót venni. Erre fotósunk soha semmi mást nem fog másolni, csak a saját szellemi termékeit. Akkor mi okból is fizette ki az Artisjus egyesült felé a szerzői jogdíjat? Ha kifizette akkor mennyit kapott ebből a ROMER vagy a Stratégia zenekar? - csak a mi szempontjainket nézve.
Magyarul, azt mondják: Lopni fogsz, ezért megloplak!
De nézzük mekkora üzlet is ez a valóságban.
Az Artisjust egyesület jelenleg rendelkezésre álló 2011-es beszámolója szerintaz alábbi a költségvetésük volt 2010-ben:
Mérleg szerinti bevétel:
13 040 944 000 forint
Kezelési költség:
2 832 273 000 forint ( 21,5%)
Szoc-kult:
561 147 000 forint (4,3%)
Jogdíj:
9 647 524 000 forint (73,3%)
Tehát 2 832 273 000 forintot elnyelt az egyesület a saját céljaira, kifizetett az egyesületi tagoknak 9 647 524 000 forintot, valószínűleg liberális zenei borzalmakra kifizetett 561 147 000 forintot.
Személtetésként jegyezzük meg, hogy 13 milliárd forintnyi összeget zároltak Matolcsy György javaslatára 2011-ben a 3 százalék alatti hiánycél teljesítése érdekében és összesen 13 milliárd forint átcsoportosításáról döntött a kormány a rendőrség, a büntetés-végrehajtás, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság javára 2011-ben, illetve 620 darab teljesen új a gyárból kigördült Hummer H2 Balaton átcsúszási kísérletet fedezne ez az összeg.
Áll a bál a világon, de a „magyar” közszolgálati tv hallgat
Az ACTA egész Európában hatalmas port vert fel, és mint sokadszorra, a lengyelek voltak ismét élelmesek. Azon túl, hogy a lengyel miniszterelnök nyíltan támadta az ACTA-t, a lengyel tüntetők és lengyel hazafiak közösen ütköztek meg a rendőrökkel és sikerült elérniük az ACTÁ-ból való kihátrálást.
Közben az Európában kirobbanó tiltakozási hullám elérte az EU parlamentet is.
Kader Arif, az ACTA-hoz rendelt európai parlamenti referens szerint soha nem látott manővereket végeztek a szerződés körül a tisztviselők, a helyzet elfogadhatatlan, és ő nem fog részt venni ebben a színjátékban – áll a BBC hírében. A referens első kifogása, hogy nem zajlik konzultáció a civil társadalommal, de felrója az átláthatóság hiányát, és hogy magyarázat nélkül elutasították az ajánlásokat.
ACTA ellenes tüntetések | stoppacta-protest.info nagyobb térképen való megjelenítése
Nemcsak Európában, hanem Ausztráliában, Afrikában és Amerikában is tömegek tiltakoznak az Internet cenzúrázása ellen, természetesen erről sem esik szó „közszolgálati” médiában.
Persze, hogy bábkormányunk is aláírta, épül a nagytestvér
2012. január 12-én 22 EU-tagállam írta alá a megállapodást - beleértve Magyarországot is. A szerződést még el kell fogadnia a magyarországi Országgyűlésnek, és az Európai Parlament ratifikálása is következik.
Az Európai Unión kívül a szerződést aláírta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea is.
Egy valódi Facebook tüntetés
2011. február 11-én megtörtént az első magyar ACTA-ellenes demonstráció. A megjelent demonstrálók teljesen vegyes képet mutattak.
Az összegyűlő tömeg nem igazán volt a megszokott látvány, bár felbukkantak köztük ismerős nemzeti arcok is, meg néhány hippi, de a 2000-es tömegről elmondható volt egyszerű „netező” emberekből állt.
Tudósítónk találkozott nemzeti érzelmű hazafiakkal is, egy nemzetközileg elismert magyar fizikus professzorral, és nem látott egyetlen politikai transzparenst vagy valamely pártnak zászlaját.
Apropó pártok. Eddig senki nem tiltakozott az ACTA ellen a jelenlegi parlamenti pártok közül.
Tudomásunk szerint eddig csak a Jobbik ifjúsági tagozata adott ki egy közlemény. Reméljük a „NO ACTA” megmozdulásokra nem ül rá az MSZP, vagy nem jelenik meg Gyurcsány, hogy elvitesse magát egy Anonymus maszkkal az orrán.
A szervezők állítása szerint a Facebookon szervezték demonstrációjukat. Elsőre kételkedik az ember, mert hallott már ilyet a „Millától”, és valahogy ott volt a semmiből előtermett egy 1 000 000 forint/óra bérleti díjba kerülő nagy színpad. Itt más volt a helyzet, úgy néz ki, hogy igazat mondtak. Volt egy kis színpad hangosítással, de nem volt előre kifizetve, egy papír doboz járt körbe, hogy ki lehessen fizetni a végén a számlát. Később a rendezők facebook üzenetben jelezték, hogy 55 680 forint gyűlt így össze, ami a fele volt a megrendelt technikának és húsz ember fizette ki a maradék összeget.
A rendezvényen ketten szólaltak fel.
Másodjára egy kicsit furcsa érdekvédelmi platformot említettek meg, amely az Internetezők érdekképviseletére alkalmas lenne, a neve „Kalózpárt”, és nem sok derült ki róla, de egyértelmű, hogy nem politikai szerepvállalás a célja, hanem inkább érdekvédelem az elhangzottak alapján.
A felszólalók az egyik lehetséges kiútként azt javasolták, hogy mindenki keresse fel az általa elérhető összes politikust, és szólítsa fel, hogy a parlamenti szavazáskor nemmel szavazzon! Terjesszék az ACTA elleni érveket, amilyen formában csak lehetséges, illetve a jövőbeli demonstrációkon jelenjenek meg minél többen.
A rendezvényen a lengyel demonstrálókat idézve a „Ha nem ugrálsz jön az ACTA!” kiáltással és ugrálással idézték meg, a felszólalók között pedig metál zene szólt, ami amúgy jót tett az átfázott tömegnek.
Az ACTA.NEM facebook csoport azt ígérte folytatódnak a megmozdulások.
A rendezvény békésen és rendbontás nélkül ért véget. Persze, érdekes fordulat lehet amikor egy tömeg, mely eddig nem volt jelen az utcán, azzal szembesül, hogy teljesen mindegy mennyit és miért demonstrál, mert nem ér el semmit vele és a tákolmány értelmében ő ennyit tehet, míg országunk „vezetői” magasról tesznek az egészre. Akkor lehet, hogy kevés lesz az ugrálás, és a második anonim felszólaló szavaival élve valóban cápaeledelt kell gyártani a döntéshozókból.
Talán nem is voltak csőcselék a 2006-osok?
Az ACTA ha életbe lép
Az ACTA életbe lépése esetén a most olvasott cikk is illegálisnak minősül. Ennek oka, hogy ezen írás a hitelesség kedvéért több forrást is használt.
Ilyen az Artisjus egyesület éves beszámolója, egy youtebe.com-ról linkelt videó, egy a HVG.hu által használt egyetlen mondat ( Az Európai Unión kívül a szerződést aláírta az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és Dél-Korea is. ).
Ez esetben egy újra felhasznált szellemi termék lenne egy olyan mondat, ami más szóösszetételben is jogilag aggályossá válhatna, főleg egy Pintéri rendőrállamban.
Mi jelent az ACTA a nemzeti oldal számára?
Leginkább a felszámolását. Az ACTA életbelépése esetén a Pintér-pribékek mindenféle egyéb erőforrás és indok nélkül automatizálva követhetnék a nemzeti oldal tagjait.
Valóra válna az a félelem, hogy mindenkit lehallgatnak, mert bizony mindenkit lehallgatnának, automatán, idő és emberi energia befektetés nélkül. A Nagytestvér életre kelne.
Így már nem azért indulna egy-egy nemzettestvérünk ellen eljárás, mert mondjuk megsértette a gyülekezési törvényt, hanem amiatt, hogy meghallgatott egy zenét egy "illegálisnak" minősített oldalról. Kimondva ebben nem lenne semmi politika, csak szerzői jogok. Ugye milyen egyszerű?
ACTA NEM!
